Balaton MOST!

A Budapest Borfesztivál 0. napján került megrendezésre a Boregyetem szakmai rendezvény, ami egy borkóstolóval egybekötött előadássorozat és kerekasztal beszélgetések. Ahogy a Borfesztivál, úgy a Boregyetem középpontjában is a Balaton állt, így nem volt kérdés, hogy én is részt vegyek az eseményen. Az első előadó Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke volt, aki gyorstalpalót tartott a balatoni borászatból. A Balaton borrégiót a Balaton körül lévő hat borvidék alkotja: a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai. A szőlőfajták megoszlását illetően 80-85%-ot tesznek ki a fehér fajták, 15-20%-ot a kékszőlő fajták. A Borrégió területén még gyerekcipőben jár az eredetvédelem, ugyan a borászatok a borvidék megnevezés helyett egyre gyakrabban alkalmazzák a "balatoni" megnevezést, a területek nagysága körülbelül 450.000 hektoliter eredet védett bor előállítását tenné lehetővé. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is csatlakozott a "Wine in moderation" kezdeményezéshez, amely a mértékletes borfogyasztásra hívja fel a figyelmet és arra, hogy a borra, mint a kultúra részére tekintsünk. Ez igazán szimpatikus. Az előadás közben a badacsonyi Borbély családi pince 2017-es Bóbita gyöngyözőborát kóstoltuk. Nekem nagyon ízlett, üde, illatos, gyümölcsös. Kiváló kezdés. 

img_20180903_160701.jpg

A következő előadó a Balatoni Kör elnöke, Laposa Bence volt. A Balatoni borászokat és gasztronómia szereplőket összefogó Balatoni Kör jelenleg 35 tagot számlál. Közös címkével, közös koncepció alapján immár harmadik éve készítik a BalatonBort, 2017-ben 24 borászat hozta ki ezt a terméket. A BalatonBor egy olaszrizlingből készülő bor, az első termelői összefogásra épülő régiós bormárka a Balatonnál. Bármelyik balatoni borászat készítheti, ha megfelel a követelményeknek és a borbírálatnak. A Balatoni Kör a Vinea Balaton, egy három szintes borminősítési rendszer kidolgozásán fáradozik. Belépő szint a BalatonBor, melyet a Hegybor követ (ami szintén olaszrizling), a piramis csúcsán pedig a DűlősBor foglal helyet. A kezdeményezés célja a kiváló minőség biztosítása mind a borászatok, mint a fogyasztók számára és a regionális összefogás erősítése. Az előadás közben 2017-es Laposa 4 Hegy Olaszrizlinget kóstoltunk, ami a 4 hegyen (Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc és Somló) termett olaszrizlingek házasítása, illatában mandulás, ízében keserű mandulás és ásványos jegyeket hozott. 

img_20180903_162105.jpg

Rövid szünet után egy kerekasztal beszélgetés következett Konyári Borbála, ifj. Figula Mihály és Jásdi István részvételével, amit Antal Gábor a Budapest Borfesztivál online kommunikációs vezetője moderált. A beszélgetés izgalmas kérdést feszegetett, hogy van-e élet a fehérborokon túl is a Balatonon? Egy Figula Bella Róza rozé kóstolásával kezdtük ezt a blokkot. A bor illatában gyümölcsös, ízében fűszeres, meggyes, rozéhoz képest testes. A borászok egyet értettek abban, hogy rozékból szükség van a "tutti-fruttis" és a komoly rozé kategóriára is, mindkettőnek van létjogosultsága. A komoly rozék fogyasztása itthon még kevésbé elterjedt, de jó kommunikációval bővíthető lehet a fogyasztók köre. A borászok tapasztalatai alapján ezeket a borokat is érdeklődéssel és jól fogadta a közönség. Én személy szerint nagyon örülnék a komoly rozé kategória térnyerésének, csak így tovább! 

Ez után áteveztünk a vörös borok tengerére és egy 2015-ös Jásdi Ranolder-rel. Ez egy Cabernet Franc, fél hektáros területen termesztik, cseresznyés, füstös, kellemes bor. A régi idők feljegyzései alapján a balatonfüredi borvidéken 42 féle vörös szőlőfajtával foglalkoztak, főként kadarkával, így a múlt tapasztalatai alapján mindenképpen van létjogosultsága a balatoni vörösborkészítésnek. A rendszerváltás előtti időszakban sajnos a tömegtermelés negatívan hatott a balatoni borok minőségére és megítélésére a piacon. Ezek a hatások még a mai napig érzékelhetők, főként a szürkebarát és a kékfrankos fajták esetében, habár a borászatok folyamatosan dolgoznak azért, hogy ez változzon. A beszélgetésben részt vevő borászok mindegyike foglalkozik vörösborokkal is, legnagyobb mennyiségben Konyáriék, a dél-balatoni borrégióban. A beszélgetésből kiderült, hogy jó fehérborokat készíteni nehezebb, ellenben a jó vörösborokat drágábban lehet értékesíteni. A balatoni vörösborok egyébként szép helyezéseket érnek el a hazai és nemzetközi borversenyeken (Liszkay Cabernet Sauvignon 2012 - Vinagora  Legjobb fajtabor 2017, Feind Cabernet Franc Premium  - Vinagora Champion 2015). Szőlőfajták tekintetében a Balatonnál a legjellemzőbbek a merlot, cabernet franc és a cabernet sauvignon. A déli parton a talaj adottságai miatt olyan vörösborok készíthetők, amelyek gyönyörűen visszaadják a fajtajellegeket. Északon ezzel szemben a termőterület jellegét visszatükröző vörösök készülnek. Ezt megfelelő marketinggel jobban lehetne a piacon pozícionálni. Közben a 2012-es Ikon Tulipánt kóstoltuk. Ennek a bornak az összetétele 25% merlot, 25% cabernet sauvignon, 25% syrah, 25% cabernet franc. Illatában füstös, borsos, cseresznyés, ízében összetett, hordós, hosszú lecsengésű. Nagyon bejött. 

img_20180903_180359.jpg

Az utolsó kerekasztal beszélgetés témája a Klónok harca volt, Hajdú Edit szőlőnemesítővel, ifj. Figula Mihállyal és Dr. Podmaniczky Péterrel. Hajdú Edit elmondásából sok mindent megtudtam a szőlőnemesítésről, például, hogy a genotípus a fajta, melynek tulajdonságait oltványkészítéssel tartják fent, az oltványok a klónok. A klónokat oltványtermesztőktől lehet beszerezni, például új olaszrizling telepítés esetén érdemes több fajta klónt ültetnünk. Ezt megjegyzem, hátha egyszer lesz szőlőm. A beszélgetés közben a 2015-ös Pálffy Káli Királyi Furmintot kóstoltuk, hársfavirágos, mézes illatú, nekem kicsit édes ízű, de kellemes furmint volt.

Na de vissza a szőlőnemesítéshez. Az oltvány két részből áll: az alanyból (ami a gyökér), ennek a mésztűrő képessége a fontos; és a nemesből (ami a szőlő). Nagyon sok féle klón van hazánkban, jelenleg új, illatos fajták klónozásával is kísérleteznek. Idén Csizmadia Darab József (az elmúlt évtizedek legtermékenyebb szőlőnemesítője) születésének 100. évfordulójára például Kecskeméten borversenyt is rendeztek az általa nemesített fajtákból. Nevéhez fűződik a Zala gyöngye, az Aletta, a Nero és a Bianca. Ezt követte a 2016-os Tornai Prémium Juhfark kóstolása, megtudtam, hogy a juhfark "autokton" azaz bennszülött szőlőfajta, maga a bor fűszeres és ásványos jellegű volt. 

A résztvevők között kialakult egy kisebb vita az olasz és a rajnai rizling körül, Figula Mihály határozottan olaszrizling párti, így Podmaniczkytól kóstoltuk a 2017-es Tere-fere Kőröshegyi Rajnai rizlinget. Én mostanában inkább a rajnait részesítem előnyben, ez a bor is nagyon ízlett, almás-parfümös illatával, savhangsúlyos szerkezetével.

Magyarországon hihetetlenül gazdag és színpompás szőlészeti és borászati kultúrával rendelkezünk. A külföldi terjeszkedéshez és ahhoz, hogy a hazai fogyasztók könnyebben eligazodjanak a borok világában, egyszerű, jól megfogható üzenetekre lenne szükség. Mindenesetre egyértelműen látható az "értő borkedvelők" számának növekedése és remélhetőleg ez a trend kitart a következő években is. Végezetül 2015-ös Figula Olaszrizlinget kóstoltuk, nekem nagyon tetszett az illata, ízében mandulás és hozta a hordós jegyeket is. Mihály azt mondta, hogy ennél a bornál arra törekedtek, hogy "hazaérős" legyen a korty, tehát, hogy addig a szánkban maradjon az íze, amíg haza nem érünk. Tényleg hosszú lecsengése volt, szép zárása az estének.Összességében nagyon érdekes, izgalmas és jól szervezett rendezvénynek találtam a Boregyetemet, így valószínűleg visszajáró vendég leszek.

Csütörtökön kilátogattunk a Borfesztiválra is. Őszintén szólva kicsit a bőség zavarában voltam, de megtetszett a Pár Borpár elnevezésű bor összehasonlító játékos kóstoló, így azon a vonalon indultunk el. Az olasz La Montina Extra Brut - Satén (brut) pezsgőkkel kezdtünk. Nálam az Extra Brut nyert. Ezt követte a Katona borháznál a 2017-es Mi újság reduktív és a 2016-os Mogyorós (fahordós) sauvignon blanc. Egyértelműen a Mogyorós javára ítéltem. Majd a Gál Pincészetnél teszteltük a két különböző borvidékről (Kunság vs. Balaton-felvidék) szüretelt, de azonos, reduktív technológiával készült Olaszrizlinget. A balatoni ízlett jobban. Ez után az Egri Dula pincészet Pinot Noir sorozata következett. Ezt kóstoltam már a Rosalián, viszont akkor még nem készültek feljegyzések. Tehát ez a sor azért érdekes, mert fehér, rozé és vörösbort is készítenek pinor noir-ból. A 2017-es fehér Blanc de pinot noir úgy készül, hogy a szőlőszemeket hűtött roppantással a héjától azonnal elválasztják, így marad a színe fehér. A 2017-es Nyáridő pinot noir rozé is csak pár órát volt héjon tartva, így nyerve el halvány rózsaszín árnyalatát. Nekem a sorból a 2009-es Grőber Pinot Noir ízlett a legjobban. Ez után még kóstoltam egy igazán finom szürkebarátot a 2HA-tól, majd az estét a Boregyetemről ismert Ikon Tulipán kettőssel (2011 vs. 2012) zártunk. A 2011-es még jobb volt, mint a 2012-es, mint utóbb kiderült Champion díjas volt a 2017-es Vinagorán. A csúcson kell abbahagyni.

img_20180906_194442.jpg