Hello szép Újvilág!

Az új-zélandi Yealands borászat Veritas Borkereskedésben megrendezett kóstolója után annyira elmerültem a kutatómunkában, hogy szinte már egy kisebb tanulmányhoz elegendő anyagot ástam elő a kiwi borászattal kapcsolatosan, de valahogy ezidáig nem sikerült rendezni a gondolataimat. Aztán a BorJour Dél kóstolón teljesen levettek a lábamról a chilei borok, közben elkezdtem a WSET középfokot, ahol szintén újra és újra terítékre kerültek az újvilági tételek... Ezeken felbuzdulva és mert hamarosan vizsgáznom kell a tanultakból, arra jutottam, hogy megosztok pár érdekességet - a teljesség igénye nélkül - a szép Újvilág borairól. 

img_20190203_104153.jpg

Kezdjük Új-Zélanddal. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az új-zélandi sauvignon blanc térhódítása az elmúlt idők legügyesebb bormarketing fogása vagy mérföldkő a bortörténelemben. Én mindkét álláspontban látok igazságot, szenzációs, ahogy alig 30 év alatt felépült ez a brand: közös logó, folyamatosan növekvő exportmutatók és egyre élénkülő borturizmus, környezettudatosság felsőfokon, újhullámos trendek. A szőlőkben legelésző birkákról, a low carb bokokról, vagy arról, hogy komolyzenét játszanak a tőkéknek, már nem is beszélek. Számos kritika éri szegény kiwiket, hogy az általuk alkalmazott (csúcs)technológiával nem nehéz szép borokat készíteni. Ebben is van valami, ám az új-zélandi „technológiai borászkodás” éppoly tudatos döntés, mint mondjuk Bordeaux-ban a hagyományos borkészítési módok alkalmazása. 

Az Újvilág bortermelői kiaknázzák azt, hogy az átlagos fogyasztók a jól felismerhető, egyértelmű üzenetet hordozó, konzisztens borokat keresik és ennek köszönhetően született meg az úgynevezett újvilági borstílus. A külföldi, kevésbé ismert italokkal kapcsolatban még a hozzáértőbb borkedvelők is óvatosak, nem szeretnének csalódni az akár több (tíz)ezer forintért megvásárolt nedűben. Egy új-zélandi sauvignon blanc kevésbé lutri mondjuk egy bordeaux-i társához képest, szinte biztosak lehetünk benne, hogy egy friss, trópusi gyümölcsös, lendületes bort kapunk, szép savakkal és valljuk be, erre is vágyunk.

A Yealands kínálatából több tételt is megismertem, az alap sauvignon blanc-tól a hordós érlelésű, "dűlőszelekált" sauvignon blanc-ig ("block"-nak nevezik a kiemelt területeket). A borokat Lars Venborg, a Yealands Wine Group Europe képviselője mutatta be. A 2008-ban alapított borászat  több, mint 1100 hektráron gazdálkodik a Déli-szigeten, Marlborough közelében. A Winemaker’s Reserve Sauvignon Blanc 2015 70%-a battonage eljárással készült (8 hónap finom seprőn tartással, a seprő két heti felkeverése mellett), 30%-a francia tölgyfahordóban érlelődött. A trópusi gyümölcsös jegyek mellett megjelentek benne a gyógynövények, az ásványok, kis só, kis vanília, izgalmas élmény volt és maga a kóstoló is. Dióhéjban két pozitívumot emelnék ki: Szik Mátyás sommelier parádés tolmácsolását és azt, hogy volt kóstoló jegyzet. A borokat sajnos nem volt lehetőségünk visszakóstolni, ellenben kedvezményes áron megvásárolhattuk őket a szomszédos borszaküzletben. A sauvignon blanc mellett érdemes megkóstolni az új-zélandi pinot noire-okat is, nekem a Villa Maria 2015 kifejezetten tetszett: érett cseresznye, bors és étcsokoládé, közepesen telt test, vibráló savak.  

img_20190116_194216.jpg

Az Újvilággal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a borkészítés szabályozása Európához képest kevésbé szigorú például az öntözésre nem vonatkoznak korlátozások. Elenyészők az évjárat béli különbségek, a borokban sokkal inkábba fajta, mintsem a borvidék vagy a terroár sajátosságai a mérvadók.

Ez igaz Új-Zéland mellett Kaliforniára, Chilére, Argentínára és Ausztráliára is, Dél-Afrika egy kicsit kilóg a sorból. Hogy miért? Mert a dél-afrikaiak fontosnak tartják európai gyökereiket és előszeretettel készítenek a bordeaux-i stílusra hajazó borokat és nem tűztek olyan egyértelműen a zászlójukra egyetlen fajtát sem, mint fent említett társaik. A Gabrielskloof The Landscape Series 2016 Cabernet Franc számomra egy kellemes emlék a tavalyi villányi Franc&Franc Fórum Nemzetközi Cabernet Franc konferenciáról: friss, lendületes bor, piros bogyókkal és paprikával, 12 hónapig érlelték francia barrique hordókban. Saját szőlőfajtájuk a pinotage, amit pinot noir-ból és cinsault-ból nemesítettek, ez a szőlő testes bort ad, közepes tanninokkal, füstös, földes, banános jegyekkel, vegetális aromákkal fűszerezve. Kóstoltuk a BorJour Délen a Klein Constantia Estate Red 2015 bort. Ez volt az első pincészet Dél-Afrikában, 1685-ben alapította a holland Simon van der Stel, Fokváros kormányzója. A bor 44% cabernet sauvingon, 29% syrah, 15% malbec, 12% petit verdot házasítás. Intenzív illat: szivarlevél, fekete bogyós gyümölcsösség, szinte már likőrre emlékeztetett, kis karamellel. Ízében visszafogottabb, fűszeres, visszaköszön a likőrősség, közepes lecsengés, magas alkohol. Tim Atkin 93 pontra értékelte, részemről 85.  

51268286_2072215893070328_6129064072517255168_n.jpg

Kaliforniában szinte minden világfajtából előszeretettel készítenek bort: chardonnay-ból, cabernet sauvignon-ból, merlot-ból, pinot noire-ból és zinfandel-ből is. A napa-, és sonoma-völgyi cabernet sauvignon vonalon érdemes rájuk figyelni, mély színű, magas, de lágy tannintartalommal rendelkező, meggyes-tölgyes jegyeket hordozó borokra számíthatunk ezekről a területekről. Az éghajlat itt melegebb, mint Bordeaux-ban, amit ez a fajta kedvel. Egy 2015-ös Francis Coppola Cabernet Sauvignon-t kóstoltam a Sonoma-völgyből: feketecseresznye és cassis, füstös, édes fűszeres illatjegyek, ízében ribizli likőr, édeskés tónussal és a füst is visszaköszön. A zinfandel - ami eredetileg a horvát primitivo szőlőfajta - kifejezetten jól érzi magát Kaliforniában, testes bort ad, magas tannintartalommal, áfonyás, szilvás, fűszeres aromákkal. A Renwood 2014 Zinfandel-t kóstoltuk: cseresznye és szilva, lekvárosság, bársonyosság jellemzik. Ez volt az első klasszikus zinfandelem (egy indiai után), tetszett. 

51132461_774655052872087_377727672010145792_n.jpg

Ausztrália Dél-Amerika mellett azon szerencsés kontinensek egyike, ahol nem pusztított a filoxéra, így igazán különleges, öreg tőkés ültetvények is találhatók ott. A syrah a zászlósboruk, ami európai „társához” képest a forró klíma miatt általában testesebb, a fekete bogyós gyümölcsösség mellett édes fűszerekben, csokis jegyekben gazdag, a hordóhasználatnak köszönhetően pedig füstös, kókuszos jegyeket hordozhat. Emellett termesztenek még chardonnay-t, cabernet sauvignon-t, semillion-t és rajnai rizlinget. Az 1979-ben alapított neves ausztrál borászat a Peter Lehmann Futures Shiraz 2013 borát kóstoltam: illatában mentol, csoki, rumos meggy és fűszerek, ízében érett gyümölcsösség és ánizs, szerkezete még nem teljesen bársonyos, pár év múlva szívesen újra kóstolnám mert izgalmas és ígéretes. A BorJour Délen - már csak a neve miatt is - a St John’s Road LSD 2016 cuvée-re esett a választásunk, ami Lagrein, Syrah és Durif házasítás. A lagrein egy Olaszországból származó szőlőfajta, a Durif egy francia fajta, ami François Durif botanikus kertjében született syrah és peloursin fajták házasságából. Illatában érett cseresznye és marcipán; friss, enyhén fűszeres, gyümölcsös íz, fiatalos, üde vörösbor. A címkéje működik, tényleg magára vonzza a figyelmet. Maga a bor jó, de nem ragadott magával. Ejtsünk még néhány szót magáról a syrah-ról. Eredetét illően a DNS kutatások kimutatták, hogy a legendákkal ellentétben nem az egykori Perzsáiból, hanem Franciaországból származik. A syrah elnevezést inkább Európában, míg a shiraz megnevezést inkább az Újvilágban használják.

img_20190201_185907.jpg

Ha Argentína, akkor malbec. A kutatások igazolták, hogy ez egy bordeaux-i fajta, de több mint jól áll Argentínának. A legtöbb ültetvény Mendozában található. Borai testesek, közepes vagy magas tannintartalommal, sötét bogyós gyümölcsökkel (áfonya, szilva) és fűszeres jegyekkel (szegfűszeg, bors). Szereti a tölgyfahordós érlelést, gyakoran házasításokban is megtaláljuk cabernet sauvignon-nal és/vagy merlot-val. Argentínában a domborzati és hőmérsékleti viszonyok miatt a szőlőültetvények általában 600-700 méterrel a tengerszint felett helyezkednek el, és itt található a világ legmagasabban fekvő művelt szőlőterülete is, 3150 méter magasban. A Cafayate régió különleges helyi fehérszőlő fajtája a torrontés, ami gyümölcsös, parfümös, virágos karakterű bort ad. Emellett itt is jelen van a világfajták közül a chardonnay. A BorJour Délen egy Alta Vista Atemporal 2013 60% malbec, 30% cabernet sauvignon, 10% petit verdot házasítást kóstoltam. A borászatot Patrick d'Aulan a Piper-Heidsieck champagne ház egykori tulajdonosa és Jean-Michel Arcaute bordeaux-i borász alapították a ’90-as évek végén, Mendozától 15 km-re, egy száz éves pincészet felújításával. A kezdetben 6 hektáros birtok mára kb. 160 hektárra bővült, melyet 2009-ben Robert Parker amerikai borkritikus már a „Top 5 Argentin borászat” között jegyzett. Patrick d'Aulan tulajdonában van Tokajban a Chateau Dereszla is. Az „atemporal” időtlent jelent, ami a bor hosszú eltarthatóságára utal. 12 hónapig érlelődött francia tölgyfahordóban, harmonikus, testes, szilvás, füstös bor, magas alkohollal. Kóstoltunk egy Palo Alto 2007 Malbec-et, ami kora ellenére igen szép állapotban volt, nagy test, füstös-húsos jegyek, illatában érett szilva és dohány, ízében lekváros gyümölcsöség, bors, közepes savak.

img_20190201_185135.jpg

És végül, de nem utolsó sorban Chile és az új üdvöském és a carmenére. Chilében az földrajzi megjelöléssel ellátott borok régiókra, azon belül is alrégiókra vannak felosztva, amik az Andokból eredő és a Csendes-Óceánba torkolló folyók után kapták a nevüket. Argentínához hasonlóan védett fekvése miatt elenyésző szükség van itt növényvédelemre. A carmenére Bordeuax-ból származik, a cabernet sauvignon-nal és a merlot-val együtt került Chilébe, bora nagy testű, közepes vagy magas sav-, alkohol-, és tannintartalommal. Az 1870-ben alapított Errazuriz borászat Aconcagua Alto Carmenére 2016 volt számomra a BorJour Dél fénypontja. Cseresznye, dohány, kávé és bors az illatában, gyümölcsösség, édes fűszerek, füstösség és egy kis paprikásság az ízében, selymes korty, bársonyos textúra. Kóstoltam még a Montes Alfa Syrah 2015-öt, ami szintén nagyon bejött. A syrah-hoz egy kis cabernet sauvignon-t adnak és a rhone-i hagyományok szerint egy kevés viognier tesztte még intenzívebbé. Egy éven át érett felerészben francia hordóban, első és másodtöltésben. Mély bíbor szín, illatában csalán, szeder és fekete ribizli, ízében gyömölcsösség, bors, konyakmeggy, telt korty, hosszú lecsengés. A chilei borokra általában jellemző egy kis különleges, gyógynövényes illat. Az 1988-ban alapított családi pincészet exportált elsőként prémium cabernet sauvignon-t Chiléből, ezzel utat nyitva az országnak a világ borpiacának meghódítására. Chile 2017-ben a világ 4. legnagyobb borexportőre volt, borainak izgalmassága és sokszínűsége révén egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fogyasztók körében.

img_20190201_193427.jpg