2020-ban a sétáló kóstolók szezonja ismét Székesfehérváron kezdődött, ahol január 11-én ötödik alkalommal rendezték meg a Nagy Fehérvári Bormustrát a Szent István Művelődési Ház dísztermében. Fejér megyében két borvidék is található: a Móri, és az Etyek-Budai, így a Bormustra mindig a kisebb, környékbeli pincészetekre fókuszál, mert a szervezők fontosnak tartják, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a kevésbé ismert termelők számára is.

Fehérváron mindig érnek kellemes meglepetések. 2018 óta rendszeresen visszajárok kóstolni, mert mindig találok olyan tételeket, melyekkel más rendezvényen nem lehet találkozni. Elsősorban gondolok itt a móri és a velencei-tavi borászok boraira, melyeket évről évre „szárnyai alá vesz” Fáncsi Viktória főszervező, aki küldetésének tekinti a környékbeli borászatok megismertetését a látogatókkal az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó sétáló kóstolón. A kiállítók száma évről évre bővül, a felhozatal színesedik, az idei eseményhez újonnan csatlakozott a zámolyi Szabadkai Pincészet és Pázmándról Köllő Zsolt Pincészete.

Mór hazánk egyik legkisebb borvidéke, meghatározó szőlőfajtája az ezerjó. Nincs olyan móri borász, akinek ne lenne belőle, ez a borvidék zászlós bora. A borvidék adottságai elsősorban a fehér szőlőfajtáknak kedveznek, a terület meszes talaja pedig legalább olyan szép savakat képes adni, mint Somló. Az ezerjó mellett a fogyasztók kegyeit zenitekkel és generosákkal, valamit rozékkal igyekeznek megnyerni a móri termelők, és találunk itt olyan különlegességeket is, mint például az édes ezerjó vagy az ezerjó pezsgő.

A velencei-tó környéke az Etyek-Budai borvidék része, magas mésztartalmú, löszös, vulkanikus talajú termőterületekkel, jó földrajzi adottságainak és a tó közelségének köszönhetően egyedi mikroklímával rendelkezik. Számos kisebb-nagyobb családi pincészet megtalálható itt, összefogásukat Hegyközségük segíti elő és található a tó körül borút is. Ha erre járunk érdemes két csobbanás között felkeresni a helyi bortermelők egyikét vagy betérni a pázmándi Bálint Boráriumba, ahol egy helyen számos gazda borát kóstolhatjuk!

A következőkben pár számomra érdekes bort fogok kiemelni, meghagyva ezzel a lehetőséget a kedves olvasóknak, hogy akár egy tavaszi-nyári kirándulás alkalmával maguk fedezzék fel a borászatokat és környéküket! A teljes kiállítói lista itt érhető el. 

Pezsgő – az agárdi Csóbor Pincészet frissen degorzsált zöldveltelini, chardonnay és rajnai rizling házasításából készült 2016-os frissítően gyümölcsös tradicionális pezsgője mindenképpen best buy, a maga 2000 Forintos árával. A pincénél kapható, naplemente nézéshez erősen ajánlott.

Fehérbor – Köllő Zsolt – aki a borászkodás mellett hivatásos tűzoltó – 2019-es Zenitje egy kedves, lendületes, savhangsúlyos bor, amit szépen balanszíroz a benne lévő 5-8g maradékcukor. Nagy Gábor ’19-es Zen Zenitje is jól sikerült, a szőlőt az átlagoshoz képest egy kicsit később, augusztus végén szüretelték, ami teltebb karaktert kölcsönöz a bornak. Érdekesség volt, hogy a badacsonyi Vörös Szőlőbirtoknál kóstoltam egy számomra eddig ismeretlen fajtát, az Úrrétit, amit a hárslevelű és a tramini keresztezésével nemesített Kocsis Pál 1916-ban. Bora kevésbé illatos, mint a hárslevelű és a badacsonyi ásványosság mellett jól is áll neki a visszafogottabb, de mégis virágos-gyümölcsös karakter. A különlegességeknél maradva muszáj megemlítenem a pázmándi ApróKertek Pincészet 6 napig héjon áztatott Cserszegi Fűszeres narancsborát, melyből csak 133 palack készült és legnagyobb sajnálatunkra mind el is fogyott a Mustrán, de remélem, hogy a srácok fognak még hasonlóval kísérletezni, mert remekül sikerült!

Rozé – A sukorói Bella Pince reduktív rozéja pinot noirból készült és szerencsére nélkülöz minden tutti-fruttit. Üdítő, jó savú, gyümölcsös, fogyasszuk akár fröccsben vagy tisztán. Belláéknál már konyha is működik, így akár ebédre is ellátogathatunk hozzájuk. 

Vörösbor – Kellemes meglepetés volt Mórról vörösbort kóstolni. Az új Paulus Red 2017 cabernet franc és kékfrankos házasítás, nem volt hordóban, mégis szép fűszeres-mazsolás illatú, íze erdei gyümölcsös és lendületes. Az ApróKertek 2018-as Nérójából 130 palack készült, egy év hordós érlelés után szűrés és derítés nélkül került palackozásra. Koncentrált, mégis jól iható, intenzív színű, fűszeres és cseresznyés bor. A Csobánci Bormanufaktúra három önálló borászat (von Beöthy Pince, Tóth Pince és Jövendő Pince) összefogásával jött létre. 2016-os Csobán nevű boruk a nagy tavaszi fagyokat túlélő egy-egy hordó kékfrankos és pinot noir házasításából készült. Nem szokványos cuvée, ami hordozta a pinot gombás és a kékfrankos meggyes jegyeit is. A pannonhalmi Cseri Pincészetnél először került Cabernet Franc önállóan palackozásra (mindössze 1500 palack 2017-ből), a bor egy évet volt volt hordóban, izgalmas illatában ribizli, csoki és menta, ízében málna és lágy tanninok. A szekszárdi Schieber Pincészettől még nem kóstoltam korábban, 2018-as L’aura cuvée-jük cabernet sauvignon, merlot és kékfrankos házasítás, még kicsit fiatal, de már így is élvezhető és az ára is kedvező.

Édes bor – A mátrai Dominium Pincészet szép vörösei mellett újdonság volt Sárika 2018 édes boruk, ami 70% zenit, 30% chardonnay. A zenitet szeptember közepén szüretelték, a bor spontán erjedt és 35 g/l a maradékcukor tartalma, a borász Orbán Daniék hamarosan születendő kislányáról kapta a nevét. A Paulus Elixír 2015 bora november elején szüretelt, töppedt generosa szőlőből készült, illata hasonlít egy szamorodniéhoz, baracklekváros és diós. 89 g/l maradékcukrát szépen ellensúlyozzák a móri szikár savak és meglepő módon a bor nem volt hordóban.

A pázmándi történéseket érdemes figyelemmel kísérni, ugyanis 4 termelő (Nagy Gábor, ApróKertek, Sóbor Dávid és Köllő Zsolt) hamarosan egy közösségi vörösborral, a Könnyűvérrel fog előrukkolni. A mintákat már kóstolhattuk a Mustrán, a közönség pedig Húsvét körül fogja tudni megízlelni ezeket az egyébként 80% kékfrankos alapú, könnyű, nyáron is jól iható vörösborokat.

Köszönöm a meghívást a szervezőknek.