Petit Bateau

2020\01\07

We need to sell the terroir

Interview with Nicola Biasi, Associazione Enologi e Enotecnici Italiani

On the occasion of the fourth Italian Gastronomy Week, the Italian Trade Agency (ITA) has organized a special wine seminar to promote Italy as the most diverse wine producer in the world. The masterclass took place on 21 November at the Ritz-Carlton Hotel in Budapest, led by Nicola Biasi, the representative of the Associazione Enologi e Enotecnici Italiani.

The masterclass started with a great promo video about Italian wines. The slogan "Taste the Passion" links Italian wines to a number of other gastronomic products, the culture and the Italian passion for life, as the same passion inspires winemaking. Many programmes, workshops and tastings have been held during the Gastronomy Week at over 300 locations around the world.

78203367_1416307175205061_209756414506172416_o.jpg

The diversity of Italian wines is impressive: 341 DOC (Denominazione di Origine Controllata), 74 DOCG (Denominazione di Origine Controllata e Guarantita), over 300 different grape varieties... In this diversity lies their beauty. We tasted ten selected wines, let me present one white and one red. 

Verdecchio di Matelica Terramonte 2018, Provima, Marche

The Marche wine region is not so well known because it is too close to Tuscany, but the white wines from there are very nice. Verdecchio grape is interesting because it can be used for winemaking under two DOCs (Castelli di Jesi and Matelica Terramonte). The wine we tasted was made by cryomaceration: the grapes were pressed frozen, resulting in a more concentrated must, fermented at controlled temperature, with the addition of assorted yeasts in stainless steel tank. Matured for 4 months in tank and for additional 3 months in bottle. The intense scent of green apple and almond, it's freshness, fruitiness and slightly minerality reminded me of a reductive Olaszrizling.

78324221_1416307445205034_1921544831809617920_o.jpg

Primitivo Cubardi 2016, Schola Sarmenti, Puglia

Among the reds, the Puglia Primitivo stole my heart. Grapes from a 65-year-old, strictly yield controlled (1 kg/vine) plantation, the wine matured for 6 months in French oak barrels plus 8 months in bottle. Plum jam, tobacco and coffee on the nose, ripen forest fruits, spices and nicely integrated tannins on the palate. It has an alcohol content of 15% but it doesn't stand out, the wine is harmonious and complex with a long aftertaste.

Following the masterclass, I had an interesting discussion with Nicola Biasi.

Thank you for the exciting presentation, it was very insightful. First of all, I would like to know more about the Association you represent.

Nicolas Biasi: Associazione Enologi e Enotecnici Italiani (AEEI) is one of the oldest association of winemakers all around the world and it counts more than 4000 members. On its yearly Congress, it helps to keep the knowledge of Italian winemakers up-to-date, not only about winemaking processes, but also about the market for example. This is very important, the winemakers have to know what’s going on on the market, because sometimes they stay the whole year, the whole day in the cellar and they don’t follow it. You can easily fall in love with your own wine, you can think this is the best wine in the world, and probably it’s not. We have to make very good wines, but we have to know what the market is going to drink.

If my understanding is correct, the Association has a common marketing strategy?

N.B.: Yes, exactly. In the Congress there are experts and important importers from the USA, from Sweden for example and explain us how the things are going on their market so we could understand their needs and work on the right way, if we want to target their market.

76901729_1416305865205192_5143544544679165952_o.jpg

The second thing you mentioned at the beginning of the presentation is the Wine Research Team, can you please tell me more about it?

N.B.: There are currently 40 wineries in the Research Team, one in Bordeaux, another one in Japan, the rest in Italy, covering all Italian wine regions. The idea comes from Riccardo Cotarella, a very famous winemaker, president of the AEEI and the Union Internationale des Œnologues. The goal is to increase our knowledge of winemaking together to find new ways to produce more special and more sustainable wines. We make wine without sulphur. Researches around rootstocks stopped in the '90s, so we began new experiments. At the University of Milan, we are investigating 4 new rootstocks that are more resistant to climate changes, for example, need less water and find themselves better on limestone soil.

It was said at the masterclass that the beauty of Italian wines lies in their diversity. How can consumers find their way through more than 300 varieties?

N.B.: It’s not easy. It would be easier to build a brand and sell 100 million bottles a year worldwide, but that's not our goal. The key of our communication is the terroir, not the variety. We need so many grape varieties because of the variety of terroirs. I have to sell Barolo, not nebbiolo grape or Brunello de Montalcino, not sangiovese, and I think that is the secret to success. This is not easy, especially for very small DOCs. 

The situation is somewhat similar in Hungary, with about 100 varieties in 22 wine regions. Do you think that the emphasis on terroir instead of grape could work in our case too?

N.B .: I think so. I think it is always better for European countries to focus on the terroir rather than the variety. In Argentina, winemakers can produce wonderful cabernet francs, and the cost is ten times lower than here, so we can't win the price competition, it's impossible. But if we are selling the terroir, no one can sell the same terroir.

Italian red wines are better known than the whites. I enjoyed tasting the white wines during the masterclass. What is the reason why white wines are less popular?

N.B.: Although Italy is one of the most knowledgeable winemaking nations, this has not always been the case. We increased the quality of wines over the last 20 years. It is easier to make red wine than white. Even if the winemaking technique is not very sophisticated, beautiful red wines can be born, but not good whites. Perhaps in the past, our white wines were not good enough, special enough, and this may be the reason why red wines are better known.

78289664_1416312105204568_2864988261560877056_o.jpg

You mentioned you are making your own wine. Can you tell me a little bit more about this?

N.B .: This is a very small but wonderful project. I have a vineyard in Val di Non, Trentino in the Alps, at 1000 meters above sea level. My father is from that area and our family house has a 1 hectare garden. That region is very famous for the apples, but I don't like apples. 15 years ago, I started to convince my dad, who is also a winemaker, to remove some apple trees and plant vines. In the beginning, he objected, saying that no one in the region was growing grapes. Years later, I finally managed to convince him that "good ones are the first ones, the pioneers." We planted a German clone called Johanniter, a cross between Riesling and Pinot Gris. It is resistant to diseases, does not require spraying, so we are organic. Our first harvest was very funny, we planned it for the middle of October, because at such an altitude the grapes are ripening slowly. It was October 12, 2013. When I got up in the morning, I looked out the window and everything was covered with snow, we harvested in the snowfall, then made the wine, which was “good enough”, so we continued the planting and today I make 500 bottles a year. The name of the wine is 'Vin de la Neu' (Snow wine). 3-4 years later, others began to plant vines in the area. At that time the Johanniter variety was not allowed, I made it to be authorized in Italy. I prefer white wines that ages well and this wine ages well. We don’t have a lot of wines in Italy that ages well.

What are your plans for the future?

N.B .: I have a winemaker friend in the Mosel wine region in Germany, with whom we are planning to plant Johanniter there next spring. Mosel is very famous for its Riesling, and only few other grape varieties are planted there. Another project is to establish a cooperation of wineries who are dealing with resistant varieties to increase quality. In the past, wines made of resistant varieties weren’t good and people do not even know exactly what the resistant varieties are, they think those are genetically modified, though they are crosses. Good quality and communication will be key in this project. In Veneto, for example, there is already a large winery working exclusively with resistant varieties. I see that winemakers have begun to believe in them, especially in the rainy, north-eastern parts of Italy, where a lot of spraying would be needed. Such varieties would be really suitable for those areas.  

Photos - ITA Facebook

Bor Italian Trade Agency Olasz Gasztronómiai Világhét Italian Wine

2020\01\02

2019 kedvencei

Ahogy jó páran, év végén én is mérleget készítettem az elmúlt időszak eseményeiről, levontam a tanulságokat és összegeztem a történteket. Megpróbáltam összeszámolni, hogy hány bort kóstoltam tavaly, "sacc per kábé" 500-600 közé tenném. Gyakran kérdezik tőlem, hogy melyik bor a kedvencem, amire általában azt szoktam válaszolni, hogy évszak-, és hangulatfüggő. Van azonban pár bor, ami meghatároz egy adott évet, 2019 nálam a "kékfrankos éve" volt. Végül a jegyzeteim alapján összeírtam az év kedvenceit, mert listát írni amúgy is jó móka. Vigyázat, a felsorolás erősen szubjektív és termékmegjelenítést tartalmaz!        

Pezsgő – rengeteg pezsgőt volt szerencsém megkóstolni, különös tekintettel a spanyol cavakra és az olasz bubisokra. A cavakat nagyon megszerettem, így az élen holtverseny alakult ki az aktuális spanyol kedvencem és egy hazai tétel között. A Raventos i Blanc De la Finca 2016 gran reserva brut nature, illatában zöldalma és citrusok, határozott, mégis elegáns buborékokkal, kellemes toastossággal. A pincészet 2012 novemberében kilépett a DO Cava eredetvédelmi rendszerből, így a Corpinnat-hoz hasonlóan ezeken a pezsgőkön sem szerepel a cava megnevezés. Beszerezhető: www.aborbolt.com, még több cava: VinoCastillo Enoteka. Stílusban hasonlít rá a badacsonyi Sabar Borház Kéknyelű brut nature 2017 pezsgője, ami a pincészet 10 születésnapjára készült, nagyon tiszta és friss, főleg a gyümölcsösségre épülő pezsgő, zöldalmás, citrusos ízvilággal, élénk savakkal és apró buborékkal a légies kortyban. Maga a kéknyelű fajta is különleges, egyrészt mert női virágú, így porzópár közelségére van szüksége, másrészt mert a világon csak kb. 44 hektáron termesztik Badacsony környékén. A pezsgőből mindössze 2000 palack készült, a pincénél kapható. 2019 "best buy" tétele pedig nem más, mint a tokaji Zsadányi Pincészet Extra Brut 2017, amihez 3000 Ft alatt juthatunk hozzá a Borfalu Bortékában, nem mellesleg egy szépen elkészített, finoman élesztős, gazdagon gyümölcsös tradicionális pezsgő. 

401.jpg

Fehérbor – első nagy kedvenc Gizella furmintom 2016-os évjáratát már nem lehet az üzletekben kapni, így az év során próbáltam megtalálni az utódját. Novemberre sikerült is, a Revolution WineZ (már a pince neve is jó, nem?) Monsieur névre keresztelt furmintjának „személyében”. A pincészetet egy fiatal házaspár vezeti, a Mátrában, a Bükkben és Tokajban vannak területeik. A francia bisztró stílust idéző címkével ellátott Monsieur 2015 100% furmint, október elején szüretelték. Semmi áztatás, semmi botrytis, kíméletes préselés, irányított erjesztés tartályban 16 fokon, majd 7 hónapos érlelés zempléni tölgyfahordóban, melyet 2,5 év palackos érlelés követett. Illata lassan nyílik, ám később annál sokrétűbb, ananász, mandula, kajszibarack, virágok, a korty sűrű és elegáns, kellemesen ásványos és lendületesen savas, szép egyensúlyban van, hosszú lecsengéssel. Budapesten kizárólag a Wine&U Borbárban lehet beszerezni. 

img_20191105_215915.jpg

Rozé – A tavalyi év rozé meglepetése a Csongrádi Borvidéken tevékenykedő Gutpintér Örömborászat spontán erjesztett 2018-as kékfrankos rozéja volt. Nem sokat hallani a borvidékről, a borászat alig 1 hektáron gazdálkodik, szortimentjében megtalálhatóak a „kékfrankos arcai”, a reduktív eljárással készült rozétól kezdve a hordóban érlelt, spontán erjesztett vörösborokig. Mélyebb lazac szín, meggy, málna, virgonc savak és ízében kikandikál a kékfrankos vörösboros jellege is. A palackhoz hozzá van kötve a címke, amin kézi bélyegzéssel a présház stilizált rajta látható. Az üvegeket a borászat visszavásárolja és újrahasznosítja a fenntarthatóság jegyében. Budapesten kóstolható a VinoPiano Borbárban. 

img_20190509_172303.jpg

Vörösbor – már említettem, hogy 2019 a „kékfrankos éve” volt, kiváló tételeket kóstoltam a Kárpát-medence számos borvidékéről (Kovács Nimród – Eger, Balla Géza – Ménes, Káli Kövek – Badacsony, Hegedűs Pince – Erdély, Páger Pince – Mátra és még sorolhatnám), de a legmeghatározóbb a 2017-es Ráspi Kékfrankos volt, ami fiatal kora ellenére máris gyönyörű arcát mutatja, mi lesz még később? Erről a borról már írtam, amikor a Pécsi Borozó főszerkesztője, Győrffy Zoltán megkért bennünket, hogy műfaji megkötés nélkül osszuk meg az év borélményét. Kapható pl. a Bortársaságnál. Ezen kívül még kedves a szívemnek a Zsófia cuvée 2016 az aszófői Kecze-Hady Kézműves pincétől. Cabernet franc, cabernet sauvignon és portugieser házasítása, a borász lányáról kapta a nevét. Illatában érett piros bogyós gyümölcsök, aszalt szilva és kávé, amitől engem egy dél-amerikai borra emlékeztet. Ízében lágy, selymes tanninok, harmonikus, bársonyos, gyümölcsös korty, hosszú utóízzel. A címkék is nagyon különlegesek, Petrás Mária és csángó iparművészek kerámiáit és plasztikáit Kecze Zoltán borász Vincze László szentendrei papírmerítő barátjával álmodta a palackokra. Beszerezhető a Borbázisban vagy VinoPiano-ban. 

40.jpg

Nektek melyik borok voltak tavaly a kedvenceitek? 

Ráspi Bor Sabar Raventos Kecze&Hady Zsadányi Gutpintér Revolution WineZ Gizella pince

2019\12\31

Ihlető borok

Borélmények 2019-ben

Megpróbáltam összeszámolni, hogy hány bort kóstoltam idén, "sacc per kábé" 500-600 közé tenném. Gyakran kérdezik tőlem, hogy melyik bor a kedvencem, amire általában azt szoktam válaszolni, hogy évszak-, és hangulatfüggő. Van azonban pár bor, ami meghatároz egy adott évet, 2019 nálam a "kékfrankos éve" volt. Idén sokat olvashattatok tőlem borvidékekről, borászokról, kóstolókról, savakról és tanninokról, így amikor Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője megkért bennünket, hogy írjunk az idei kedvenc borunkról műfaji megkötés nélkül, komolyan vettem a feladatot.  Ez most kicsit más lett. Íme a végeredmény.

kékfrankos Ráspi Bor

2019\12\31

A terroirt kell eladnunk

Interjú: Nicola Biasi, Associazione Enologi e Enotecnici Italiani

A negyedik Olasz Gasztronómiai Világhét alkalmából különleges borszemináriumot szervezett az ITA (Italian Trade Agency – az Olasz Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési Szekciója) melynek célja, hogy bemutassa Olaszországot, mint a világ legsokoldalúbb bortermelőjét. A mesterkurzusra november 21-én került sor a budapesti Ritz-Carlton Hotelben, Nicola Biasi, az Associazione Enologi e Enotecnici Italiani Borászati Szövetség képviselőjének vezetésével. Az előadás után vele beszélgettem. Kattints a folytatásért. 

Budapest Bor Primitivo Olasz Gasztronómiai Világhét Verdecchio di Matelica Terramonte

2019\12\20

Aszú, te édes!

Az ünnepek bűvöletében gyakrabban kerülnek terítékre az aszúk, bár lehet, hogy a téli szürkeség és hideg miatt is jobban tud esni egy pohár édes bor, mint a nyári rekkenő hőségben. Több kezdeményezés is indult már arra, hogy az aszúfogyasztást ne kizárólag a karácsonyhoz és az ünnepekhez kössük, ilyen például a december 10-én megrendezett Aszúday, az aszú nemzetközi világnapja is. Úgy esett, hogy éppen aznap teszteltünk nyolc aszút a budai Borirodában megrendezett Borsmenta sajtókóstolóján. A teszt eredményei segíthetnek az aszúk közötti választásban karácsonyra vagy csak úgy. Íme az én top 3 listám.

_dsf0329.jpg

Fotó - Vető Gábor

A tokaji aszú a világ egyik legkiválóbb és legismertebb természetes édes bora, de mielőtt belevágnánk a kóstolt tételek elemzésébe, nézzük meg hogyan is készül! Tokajban az aszúkészítést a speciális mikroklíma, a Tisza és a Bodrog folyók, valamint a Zempléni-hegység közelsége teszi lehetővé. A folyók felől érkező hajnali párákat és az őszi csapadékot követő napsütéses száraz időjárás kedvez a botrytis cinerea gomba megtelepedésének és elszaporodásának. A gomba az érett szőlőszemeket támadja meg és elvonja belőlük a nedvességet. A töppedt, mazsola-szerű szemeknek így nagyon koncentrált és ízgazdag beltartalma lesz.

img_20181018_114401.jpg

A szemeket az évszázados hagyományokat követve kézzel, egyenként szüretelik, nem ritkán többször is megismétlik a szedést. Az aszúszemeket először egy nagy kádakban helyezik el, ahol a gravitáció folytán, ahogyan a szemek egymást préselik, lassan kicsepeg belőlük az eszencia. Ez után az aszúszemeket egy azonos évjáratú borban vagy erjedésben lévő mustban 24-48 órán keresztül rendszeres kevergetés mellett ázni hagyják. Az áztatás végére a bor felszínére emelkedő aszútésztát eltávolítják, majd ezt préselik. A préselés során kinyert mustot végül aszú borrá erjesztik. A forgalomba hozatal előtt az aszúknak legalább 2 évig kell érlelniük, egy évig hordóban, egy évig pedig palackban. Az aszú speciális, 0,5 literes aszús palackban kerül forgalomba. Az aszúkészítés egy nagyon munka-, és időigényes folyamat, ami magyarázza az aszúborok magas árát is.

img_20181018_114245.jpg

A kóstolt aszúk között kettő 6 puttonyos, hat pedig 5 puttonyos volt. A legidősebbhez 2006-ban, a legfiatalabbhoz 2017-ben szedték a szőlőt, így ez utóbbinál még kicsit várni kell a forgalomba hozatalra. A tételeket vakon kóstoltuk, majd minden résztvevő pontozott, az eredményeket összesítettük és megbeszéltük. Ez a lista a saját pontszámaim alapján állt össze, a „hivatalos” végeredményről itt olvashattok. Aszút nem kóstolok (elég) gyakran, így izgalommal vártam a tesztelést. A „jó” aszú ismérve, hogy tökéletes harmónia uralkodik a cukor-sav-alkohol szentháromságon belül, tehát az édességet kompenzálja a savasság, amihez kellemes alkoholérzet társul. Hozzám leginkább a hűvösebb évjáratból származó, fiatalosabb, lendületesebb stílusú aszúk álltak közel.

  1. Béres Szőlőbirtok és Pincészet - Tokaji Aszú 5 puttonyos 2011 (89p)

Mély aranysárga szín, izgalmas illatában aszalt barack, édes hordófűszerek, lépesméz, földes jegyek és birsalmasajt. Sűrű textúra, gazdag korty, kerek savai (11,3 g/l) ellenpontozták a 154,5 g/l cukrot. Összetett, érett aszú.
_dro4209.jpg

Fotó - Vető Gábor

  1. Dereszla Pincészet - Tokaji Aszú 6 puttonyos 2009 (89p)

Közepes aranysárga szín, az illata kezdetben zárkózott, majd ahogy tárulkozik fel hihetetlen sokszínűséget mutat: őszibarack lekvár, füge, datolya, propolisz, karamell és gomba. A korty sűrű és krémes, kicsit cukorhangsúlyos (209 g/l), de savai még mindig lendületesek (9,4 g/l). Kora ellenére még bőven van benne potenciál.
_dro4205.jpg

Fotó - Vető Gábor

  1. Royal Tokaji Borászat - Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016 (87p)

Talán ez a bor volt az egyik, ami leginkább az én stílusomat képviselte. Világos aranysárga szín, „zöldes”, trópusi gyümölcsös illat, sütőtök, kajszibarack lekvár. Ízében édesfűszerek, aszalt kajszi, szép textúra, lendületes savak (cukor 158 g/l, sav 9,9 g/l).

_dro4203.jpg

Fotó - Vető Gábor

A teljes borsor pincék szerint betűrendben:

Béres Szőlőbirtok és Pincészet: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2011; Dereszla Pincészet: Tokaji Aszú 6 puttonyos 2009; Dobogó Pincészet: Tokaji Aszú 6 puttonyos 2012; Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Pincészet: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016; Obzidian Bormanufaktúra: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2006; Pajzos Tokaj: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016; Palkó Borok: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2017; Royal Tokaji Borászat: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016.

_dro4181.jpg

Fotó - Vető Gábor

Aszú Béres Bor Chateau Dereszla Royal Tokaj

2019\12\18

Naptárba bevésni! Jön a Fiesta de Vino 2020!

A 2019 májusában először megrendezett, nagy sikerű grandiózus spanyol borkóstoló után nem volt kérdés: jöhet a folytatás! Magyarországon sehol nem lehet ennyi külföldi bort egy jeggyel, egy helyen kóstolni, és a Fiesta de Vino esetében igazi kuriózum a sok spanyol borász és borszakember jelenléte, akik miatt egy kicsit a napfényes Spanyolországban érezheti magát minden vendég.

Nagyobb, még szebb, még jobb

A Duna Palotát kinőve a második Fiesta de Vinóra a Stefánia Palotába költöznek az ibériaiak, méghozzá úgy, hogy az egykori úri kaszinó összes termét birtokba veszik a kerttel együtt. Tudta, hogy miért hívták Alfonzónak az egykori híres magyar bűvészt? XIII. Alfonz spanyol királytól kölcsönözte művésznevét, aki maga is megfordult a Stefánia Palotában, amely évekig az Osztrák–Magyar Birodalom egyik leghíresebb kaszinója volt.

dsc_8671.jpeg

Fotó - Fiesta de Vino

Egy jeggyel több mint 300 spanyol bor

Az elmúlt évek során az úgynevezett sétáló kóstolók szervezői lassan-lassan bonyolítottak a kezdeti „egy jeggyel mindent” konstrukción. Van, ahol különteremben vannak a különlegességek, amelyhez persze külön jegy kell, másutt a belépő csak néhány kóstolásra jogosít fel, utána fizetni kell minden kóstolt bor után. Megint máshol a belépő drágult nagyot. A Fiesta de Vino marad az egyszerű, és a vendégek számára tökéletes koncepciónál: egy belépővel az összes kiállító borát lehet kóstolni a nyitva tartás teljes ideje alatt (2020. május 15-én, 12.00–21.00). A jegyeket a tavalyi early bird áron egészen karácsony napjáig lehet megvenni, azaz 9900 Ft/fő áron a www.fiestadevino.hu oldalon. Karácsony után 10 900 Ft-ra, majd március 1-től 11 990 Ft-ra emelkedik az ár – érdemes tehát minél hamarabb jegyet venni. Ajándékkártya formájában is kapható a jegy a Vino Castillo spanyol borkereskedés pesti, Dob utca 7. szám alatti üzletében. Szakmai kedvezmény a 2020-as rendezvényre is igényelhető, ehhez a szervezőknek kell írni pontos titulussal és a munkahely megnevezésével az info@fiestadevino.hu címre.

59992226_981445418866955_4631366937262161920_o.jpg

Fotó - Fiesta de Vino

Sutba a mesterkurzusokkal, a bort élvezni kell!

Divat lett mesterkurzusokat tartani, azonban minden divat leáldozik egy idő után. Remek dolog nagy tudású szakembereket hallgatni, ahogy kiváló borokról beszélnek, de gyakoriak a vontatott, monoton előadások, ahol gyakran a 90 percből 60 percet „szárazon” tölt a kedves vendég. A Fiesta de Vino ezért nem is használja a mesterkurzus kifejezést, helyette az interaktív élménykurzus kifejezést vezeti be, ugyanis mindhárom előadás mozgalmas és szórakoztató lesz – unalom és szárazság kizárva –, természetesen úgy, hogy a szakmaiságon nem esik csorba. Mire lehet számítani?

– Buborékok harca

Volt már Paris Judgement, ahol a kaliforniai és a francia borok csaptak össze, a Berlin tasting során chilei borok mérkőztek európai ikonborokkal, a Fiesta de Vinón pedig spanyol pezsgők versenyeznek majd piaci versenytársaikkal. A szervezők ügyelnek arra, hogy azonos árkategóriájú és azonos minőségi szinten lévő termékek csapjanak össze. Igazi meccshangulat lesz Szeredi Zsolttal, a sztorikból kifogyhatatlan Vino Castillo borkereskedés-tulajdonossal és B. Németh Péter sportriporterrel.

dsc_8813_a.jpeg

Fotó - Fiesta de Vino

– Guía Peñín 90+

Nem 90 éves aggastyánok adnak elő, nem is muzeális borok kóstolója lesz. Spanyolországban a Guía Peñín az, ami az amerikaiaknak Robert Parker vagy a briteknek Jancis Robinson. Az ország legmérvadóbb, szigorú és objektív borkalauza, amelynek magas értékelése a legkomolyabb elismerés. A 90 vagy annál magasabb pontot elért borokat a borkommunikációt forradalmasító Santiago Rivas-Muñoz sztárblogger mutatja be, aki extrém előadásmódja (egyik videóján szellemnek öltözve kóstolt) és megvesztegethetlensége miatt kivívta a spanyol borászok megbecsülését.

– Élményterápia Pedro Ballesteros Torres MW-vel

A spanyoloké a világon a várható második leghosszabb élettartam, de 2040-re Japánt lekörözve az elsők lesznek. A hosszú élet titka a sok csevegés, a rendszeres borfogyasztás – és az e kettőből fakadó jókedv –, no és persze a mediterrán ételek. Mindezeket és az ikonikus spanyol borvidékeket a legnevesebb spanyol Master of Wine mutatja be, aki sziporkázó előadó, és nem mellesleg az EU egyik legfontosabb pozíciójú környezetvédelmi szakembere. Mi a legjobb Galíciában és miért? Mi az andalúzok kincse? Miért hódította meg a világot Rioja és miért tartják mégis sokan elegánsabbnak Ribera del Duerót? A mester megmutatja, és közben egy-két mediterrán falat is kerül a borok mellé – a hosszú élet érdekében.

Webcím: www.fiestadevino.hu

Szervező: Vino Castillo borkereskedés és borbár (Szeredi Zsolt és Szeredi Anna)

Szervező munkatársak: Nemos Creative (Németh Ágnes és Dobos Tamás)

Sajtóinformáció: Németh Ágnes, nemeth.agnes@nemos.eu, 06 20 479 5393

Készült a sajtóanyag alapján. 

spanyol bor cava Budapest Bor Fiesta de Vino

2019\12\17

Egri bikavér karácsonyra

Az egri bikavér a legismertebb magyar házasított bor, így karácsonykor is sokak asztalára kerül belőle egy-egy palack. A kékfrankos alapú cuvée sokszínűsége miatt remekül párosítható az ünnepi fogásokkal, legyenek azok tradicionális vagy modern receptek, de a top tételeket önmagukban a legnagyobb élmény kóstolni.

Alapismeretek a bikavérről

Érdemes tisztában lennünk pár alapvetéssel az egri bikavérrel kapcsolatban, hogy könnyebben eligazodjunk a boros polcok előtt állva. Az egri bikavér előállításához használt szőlő csak az Egri Borvidékről származhat, a fajtákat jellemzően külön dolgozzák fel, és utána a kész bort házasítják. A kékfrankos használata kötelező, és ebből a fajtából kell a legnagyobb arányban házasítani. Három szinten készülhet bikavér Egerben: classicus, superior és grand superior. 2017-ben – eddig egyetlen vörösborként – hungarikumnak nyilvánították.

A bikavér Egerben

A borvidék a szőlőfajták tekintetében rendkívül sokszínű, így régi hagyományra tekint vissza a házasítások készítése. A helyi borászok is úgy érzik, hogy a borvidékben rejlő lehetőségeket leginkább az egri bikavéren – és annak fehér párján, az egri csillagon – keresztül tudják bemutatni.

egribikaver11.jpg

Fotó - Orosz Dalma

„A házasítások borvidéke vagyunk” – mondja Tóth Katalin borász, az Egri Borműhely tagja. „A bikavérnek mindig is kiemelt szerepe volt Egerben, az utóbbi években pedig ismét presztízstermék lett. Érdemes az ünnepekkor régebbi évjáratú bikavért, grand superiort kibontani, hiszen ezek a palackok igazi borélményt adnak a fogyasztóknak.”

Karácsonyi gasztrotippek

A bikavér a kékfrankos alap és a szőlőfajták házasítása miatt az ételek széles körével párosítható. A sokszínűsége azt is jelenti, hogy a classicustól a grand superior kategóriáig mindenki megtalálhatja azt, ami az ízlésének és az ünnepre készített fogásnak leginkább megfelel.

A karácsonyi ételekhez – legyenek azok tradicionális vagy éppen különleges, egyedi receptek – jó választás az egri bikavér. A könnyedebb, classicus vagy superior tételekhez jól illenek az olyan hagyományos, fűszerpaprikával készült fogások, mint a halászlé, a harcsapaprikás vagy a töltött káposzta. Ugyanígy passzolnak hozzájuk a házi- és vadszárnyasok, a báránysült, de a hagyományos disznótoros, a hurka és a kolbász zsírosságát is szépen kiegyensúlyozzák a kékfrankos eleven savai.

egribikaver13.jpg

Fotó - Orosz Dalma 

Nem nyúlunk mellé bor és étel párosítása tekintetében, ha sütőtököt, lencsét, édesburgonyát, gombát, lila káposztát, csicsókát kínálunk köretnek, vagy vegetáriánusok esetében akár főételnek is.

Egy dűlős, komplex grand superior borhoz pedig már érdemes olyan komoly alapanyagokat választani, mint a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mangalica vagy a bélszín – a borral együtt igazán különlegessé varázsolják az ünnepi asztalt.

Bikavér a középpontban

Az egri Macok Bisztró a kezdetektől nagy figyelmet fordít arra, hogy környékbeli alapanyagokkal dolgozzon, így a helyi borkínálatra is odafigyelnek. Az ünnepekkor pedig többféle bikavért is kínálnak, poharaznak, a classicustól a grand superior tételekig.

A bikavér a mi ünnepi borunk. Hiszünk ebben a bortípusban, és ilyenkor nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a vendégeinknek ajánljuk az ételekhez” – meséli Szternák Péter, az étterem vezetője. „Az egyik ikonikus fogásunk, a marhapofa mellé például nemcsak bikavért kínálunk, hanem ráadásul abban is pároljuk a húst.”

egribikaver12.jpg

Fotó - Orosz Dalma

Az egriek szerint nincs ünnep bikavér nélkül, és idén is arra biztatnak mindenkit, hogy kerüljön az asztalra vagy a fa alá egy-egy palackkal.

Készült a sajtóközlemény alapján. 

Eger Bor Egri bikavér Egri Borműhely

2019\12\12

Régi tokaji borfajták ma

A Magyar BOR Intézet és kárpát-medencei partnerszervezetei december 7-én szervezték meg a BORmedence – borok, ízek, élmények a Kárpát-medencéből rendezvényt, a határtalan Kárpát-medencei (bor)kultúra ünnepét, ez alkalommal a Festetics Palotában. Az eseményt két mesterkurzus kísérte, az egyik „A Monarchia sokszínű borvilágáról” szólt Darrel Joseph amerikai borszakíró vezetésével, a másik a Tokay Today alaptójának, Somogyi Gergelynek a „Régi tokaji borfajták ma” mesterkurzusa volt.

Hét különleges tételt kóstoltunk, melyeket hivatalosan megilletne a „borkülönlegesség” megnevezés, ellenben több bornak még csak a címkéjén sem lehetett utalást találni erre. Először vegyük át a fogalmakat! A szamorodni készítés szabályai a 2016-os termékleírás-módosítás után nagyobb szabadságot tesznek lehetővé a borászok számára. Ez a borfajta részben aszúsodott fürtök felhasználásával készül, édesnél min. 45 g/l cukor-, és min. 9% alkoholtartalommal, száraznál a cukor max. 9 g/l, az alkohol min. 12% kell, hogy legyen. Mindkét esetben a hordós érlelés minimuma 6 hónap, a teljes érlelés a szüretet követő 2. év január 1-ig tart. Fordítást hivatalosan már csak édes verzióban lehet készíteni, az aszúszemek második áztatásával, préselésével, min. 45 g/l cukortartalommal. Érlelési követelményei a szamorodniéval megegyezők. A máslás szintén csak édes verzióban szerepel a termékleírásban, az aszúbor vagy a szamorodni seprőjének azonos évjáratú borral történő felöntésével készül. Cukortartalmára és érlelésére azonos szabályok vonatkoznak, mint a fordításra.

79970723_1751701528304686_5131135666901483520_o.jpg

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

Tokajban 6 szőlőfajta engedélyezett, vagyis a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő és a kabar szőlők felhasználásával készült borokra lehet ráírni, hogy tokaji. A gazdák termeszthetnek ezeken kívül más fajtákat is, viszont akkor csak zempléni megnevezéssel kerülhetnek forgalomba a borok. A filoxéra vészt megelőzően számos kékszőlő fajta is elterjedt volt Tokajban például a tarcali kék, a kék bakator vagy a purcsin. Az 1884-es Borászati térkép telepíteni javasolt 9 fehérszőlő fajta mellett 7 kékszőlő fajtát is: kékfrankost, cabernet-t, oportót, purcsint, malbec-et, merlot-t és verdot-t. Mivel ezek nem jól aszúsodnak, Tokaj meghatározó fajtái a furmint és a hárslevelű lettek. A mesterkurzuson egy 2018-as félédes Purcsint kóstoltunk a tarcali Basiliscus Pincészettől, ami számomra testességét tekintve egy pinot noir és egy kadarka között helyezkedett el, ízében fekete meggy, málna, finom tanninok, lendületes savak (cukor 31 g/l, sav 6 g/l, alk. 13,5%).

78415625_10221506127785689_2218496779005984768_o.jpg

Fotó - Novák Barna

A fehérekre visszatérve első tételünk Olaszliszkáról a francia borász Samuel Tinon száraz szamorodnija volt 2009-ből. „Az édesség már nem nagy szám, de tulajdonképpen a száraz szamorodnik hibás borok” – fűzte hozzá Gergely. A száraz szamorodni illatában megtalálhatók a botritiszes és érlelési jegyek, élénk savtartalma mellett sima struktúrájú, amit a hártyaélesztő alatti érlelési ízek kialakulása egészít ki. Ennél a bornál megfigyelhető volt a szamorodnira jellemző erőteljes diós jelleg. A bor 90% furmint, 10% hárslevelű házasítás, 12 óra áztatást követően hordóban erjedt, majd 6 éven át érlelődött használt hordóban (cukor 1,5 g/l, sav 7,7 g/l, alk. 14,5%). Lenkey Géza Úrágya-Köves 2007 bora nem más, mint egy száraz máslás Mádról, ami a 2006-os aszú seprőjén volt tartva 14 napig, seprőfelkeverés mellett. Géza szavait idézve „ez a bor mocskosul vállalható”, illatában aszalt füge, szárított barack és méz, ízében megjelenik Tokaj ásványos karaktere, kicsit magasnak ható alkoholérzettel. 40% furmint, 60% hárslevelű, spontán erjedt, 13 hónapig érlelődött zempléni tölgyfahordóban.(cukor 8,2 g/l, sav 6,3 g/l, alk. 14%). A sárospataki Harsányi Pincészet Hős Furmint 2016 bora egy félszáraz fordítást takar, mindössze 1472 palack készült belőle. 2016 hűvös évjáratnak számít, így a bor illatában nincs kirobbanó gyümölcsösség, ellenben szép gombás-avaros jegyeket mutat. 24 óra áztatást követően magyar tölgyfahordóban erjedt fajélesztővel, majd 4 hónapig érlelődött a hordóban (cukor 14,5 g/l, sav 9 g/l, alk. 14,5%).

78984774_1751701684971337_1420637583649538048_o.jpg

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

A bodrogkisfaludi Hangavári Pincészet Édes Máslás 2013 borához az aszú seprőjét és száraz furmintot használtak fel. Illatában narancslekvár, karamella, mogyoró, íze a gyümölcsösség mellett kellemesen kesernyés. 6 hónapon keresztül spontán, hordóban erjedt, majd 24 hónapot töltött magyar tölgyfahordóban (cukor 48 g/l, sav 7,5 g/l, alk. 15%). A tolcsvai Oremus 2015-ös Édes Szamorodnija 50%-ban aszúsodott fürtökből készült, 40% furmint, 40% hárslevelű, 15% zéta, 5% sárgamuskotály házasítása. Illatában mandarin, grépfrút, fűszeres sárgabaracklekvár, méz. 2-3 óra áztatást követően új zempléni tölgyfahordóban erjedt fajélesztő hozzáadásával, majd 12 hónapon át érlelődött 3 éves zempléni tölgyfahordóban (cukor 75 g/l, sav 7 g/l, alk. 12%). Zárásképpen a Basiluscus Pincészet Édes Fordítás 2017 borát kóstoltuk. Illata kicsit illós, kezdetben zárkózott, majd megjelennek benne az aszalt gyümölcsök, egy kis ananász és törökméz. Az alapbor 100% furmint, a második áztatás, préselés 4 órát vett igénybe és 90%-ban furmint, 10%-ban sárgamuskotály aszúszemeken történt. Az erjedés fajélesztő segítségével 20 éves francia és 10 éves amerikai tölgyfahordókban ment végbe. Az érlelés 12 hónapon át tartott, a fent említett hordókban (cukor 148 g/l, sav 8 g/l, alk. 12,3%). A résztvevők szavazatai alapján száraz kategóriában Samuel Tinon Száraz Szamorodnija, míg édes kategóriában az Oremus Édes Szamorodnija vitte a prímet. Ha az ünnepek alatt nem szeretnének „vagyonokat költeni” aszúra vagy meglepnék valamivel borkedvelő rokonaikat, barátaikat, próbáljanak ki egyet ezek közül a különleges borok közül! 

79016782_1751701041638068_6834916212170817536_o.jpg

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

Köszönöm a meghívást a szervezőknek!

Borítókép - Furmint Photo

Tokaj Aszú Szamorodni Bor Fordítás Bormedence Máslás

2019\12\12

Kárpát-medencei borünnep a III. BORmedence kóstolón

A Magyar BOR Intézet és kárpát-medencei partnerszervezetei évek óta tevékenykednek a kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatokért, illetve a borkultúra népszerűsítéséért. Ennek részeként idén harmadik alkalommal, december 7-én szervezték meg a BORmedence – borok, ízek, élmények a Kárpát-medencéből rendezvényt, a határtalan Kárpát-medencei (bor)kultúra ünnepét, ez alkalommal a Festetics Palotában. Minden évben kiválasztásra kerül egy-egy külhoni és belhoni település vagy borvidék, amelyek kiemelt figyelmet kapnak az eseményen. Idén a díszvendégek a felvidéki Garam mente és a balatoni Somló hegy voltak.

Munkanap, sztrájk a francia reptereken, lucskos, szürke szombat délután, ráadásul még el is késtem… Így indultam neki a kóstolónak, de szerencsére a végére a borok kizökkentettek melankolikus hangulatomból. Elsőre csak feltérképeztem az új, egyébként impozáns helyszínt pezsgők után kutatva. Miután kísérletem meghiúsult – bár nem ez volt a rendezvény profilja, de a remény hal meg utoljára – belekezdtem a fehérborok kóstolásába, de mielőtt erre rátérnénk, ejtsünk pár szót a két díszvendég borvidékről.

79601454_1750476778427161_2413283454369136640_o.jpg

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

A Garam mente Esztergomtól északra helyezkedik el Szlovákiában és a Garam folyó Lévától a torkolatig húzódó völgyének falvait foglalja magában. Hivatalosan teljes Dél-Szlovákia egyetlen borrégió, ám a borvidék történelme ennél jóval érdekesebb, melyről itt olvashatnak részletesen. Somló hazánk legkisebb borvidéke, mindössze kb. 600 hektár termőterülettel rendelkezik, melyen három tanúhegy, a Nagy-Somló, a Ság-hegy és Kis-Somlyó helyezkednek el. Az első kettő talaja bazaltos, bazalttörmelékes, ahogy a helyiek hívják „srétes”, ez utóbbié pedig mésztufa. A somlai borok ásványos karaktere párját ritkítja és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánk és a világ borkedvelőinek körében. 

78472892_1738565336284972_3845996166772686848_o_1.jpg

Kép - BORmedence esemény Facebook oldala

A fehérborok közül a Káli Kövek 10 éves évfordulójára kihozott Ten 2018 borhoz most volt először szerencsém. Bio olaszrizling, fekete-hegyi furmint és a 11 hónapig akáchordóban érlelt somlói juhfark és hárs kivételes házasítása, illatában szőlővirág, mandula és méz, a korty ezzel szemben telt, ásványos, lendületes, de kerek savakkal, hosszú utóízzel. A szent györgy-hegyi biodinamikus gazdálkodást folytató Napvirág borászatot korábban nem ismertem. 2.3 hektáron olaszrizling, szürkebarát, tramini, rizlingszilváni, kékfrankos, Irsai Olivér és furmint fajtákkal foglalkoznak. A kóstolt borok közül nekem a Hegylé 2018 nyerte meg legjobban a tetszésem. Rizlingszilváni, egy kis tramini és olaszrizling házasítása. A rizlingszilváni szőlőfajta cukrosodásra hajlamos, így nehéz eltalálni a szüret időpontját, hogy megfelelő érettségben, de még szép savakkal készüljön el a bor. Ebben az esetben ez viszont sikerült, a gyümölcsösség és a frissesség mellett az ásványosság is helyet kaptak benne. A címkék is saját tervezésűek, melyek a természetközeliséget hivatottak szimbolizálni.

img_20191207_160757.jpg

Ugyan a rozé nem az én műfajom, de kellemes meglepetés volt a balatonfüredi Bökő Pincészet 2018 zweigelt-kékfrankos tihanyi rozéja, ami reduktív eljárással készült, de nincs benne semmi tutti-frutti, ellenben meggy, málna és szamóca annál inkább, kellemesen üdítő frissességgel párosítva. A pincészet első évjárata 2015-ben készült, 10 hektár saját és 10 hektár bérelt területen gazdálkodnak. Minden boruk tartályos és reduktív kivéve a vörösek, melyek spontán, fahordóban erjednek, valamint szűretlenül, derítetlenül kerülnek a palackokba. A többi bornál bentonitos derítést és szűrést alkalmaznak, más beavatkozást nem. Szép volt még a bükki Gallay Kézműves Pince Nyékládháza névre hallgató 2016-os zenit bora, ami hordóban, spontán erjedt és 11 hónapig volt finomseprőn. „Kora” ellenére vibráló savaival, érett gyümölcsösségével még jó pár évnyi potenciál rejlik benne. A Simonfay Borkúria furmint-hárslevelű 2016 házasítása a furmintnak köszönhetően lendületes, testes, amihez egy kis kedvességet ad a hárslevelű, ami mégsem uralkodik el a boron.

img_20191207_150151.jpg

A vörösborok között szép számmal találtam érdekességeket. Az erdélyi Hegedűs Pincészetnél tavaly kóstoltam már generosát ami a piros tramini és az ezerjó keresztezéséből nemesített fehér szőlőfajta és tüdőszínű bakatort, az egykoron nagyon kedvelt, ám mára kissé elfeledett régi magyar fajtát, most viszont a 2017-es kékfrankost emelném ki a szortimentből. Dűlőszelektált, kézzel szüretelt és meglepetésemre hordó használata nélkül készült bor illatában marcipán, fekete szeder és cseresznye, selymes kortyában gyümölcsösség és lágy tanninok. Nagyon szerethető bor. A kékfrankosok közül még a mátrai Páger Pince 2018 kékfrankosa volt nagyon ígéretes, egy fiatal, első generációs borász Páger Mátyás keze munkája, meggyes, fűszeres, szép textúrájú, hosszú érlelési potenciállal.

img_20191207_163624.jpg

A muzslai Becse Bor vörösei nagyon tetszettek. A Derosa ’18 cabernet derosa fajtából készült, ami cabernet sauvignon és dunkelfelder keresztezés, a cabernet sauvignonnál lágyabb, kevésbé tanninos, de amellett telt és gyümölcsös ízvilágú bor, pont olyan, amire egy szürke téli délutánon vágyik az ember (legalábbis én biztosan). A szintén muzslai H&V Pincészetet egy házaspár, Heni és Viktor vezetik, 1.5 hektáron gazdálkodnak, Heni a borász. Náluk a mostanában nagy kedvencem a Dunaj (Muškát Bouchet x Oporto x Szent Lőrinc) mellett megismertem egy újabb szlovák fajtát, a Danubius-t, ami cabernet sauvignon, dunaj, castelec és saperavi fajták keresztezése. Bora kádon erjedt és seprőn volt tartva, mély színű, fűszeres, testes, kávés, enyhén avaros jegyeket hordozott. A felvidéki István Pince családi vállalkozás, a borászat mellett panziót is üzemeltetnek. A Nagyapa Cuvée 2017 cabernet franc, cabernet sauvignon és Szent Lőrinc házasítás, fűszeres, selymes, gazdag korty, erdei gyümölcsökkel, csokoládéval és hosszú lecsengéssel. Kilépő borom a dörgicsei Pántlika Pincészet csodaszép 2012-es Cabernet Sauvignon Reserve-je volt, ami kézzel válogatott szőlőszemekből készült a Becce hegy legjobb dűlőiről, 3 év tölgyfahordós és több éves palackos érlelést kapott. Illatában erdei gyümölcsök, csokoládé és dohány, bársonyosan integrált tanninok a gazdag, egész szájat betöltő, hosszú kortyban.

img_20191207_165552.jpg

A tavalyihoz képest jobban tetszett a kóstoló, nem csak a helyszínválasztás, de a szervezés tekintetében is, bár örök vesszőparipám, a kóstolófüzet most is hiányzott (de legalább térkép volt). A rendezvényt kísérő programok színesítették, mint például ingyenes pincebemutató, két mesterkurzus és agrártermékeket kínáló Kárpát-medence piac. Köszönöm a meghívást a szervezőknek! Hamarosan érkezik a Tokaj-mesterkurzus beszámoló is!

borkóstoló Somló Bor Bormedence Garam mente

2019\12\12

Pinceszer a palotában

Külhoni Magyar Borászok Találkozója 2019

Mi is a Pinceszer? Definíció szerint 1. Szőlőhegy oldalába vagy lábánál épített (boros) pincék sora és 2. Itt való társas borozás, kedélyes iddogálás, mulatozás. Mi a Festetics Palotában iddogáltunk Bertalan Gyuri kollégámmal az első Pinceszer - Külhoni Magyar Borászok Találkozóján. Íme a beszámolónk!

Bor Pinceszer Külhoni magyar borászok találkozója

süti beállítások módosítása